Amikor határidőnaplót tartasz (amit szerintem minden felnőttnek kötelező lenne egyébként, de ez csak a személyes hülyeségem) és tervezel és felírod és kezd a nyakadba szakadni minden akkor jössz rá, hogy valójában mennyire kevés egy nap, egy hét, egy hónap. 

Most pl ki kellett vennem októberben a péntekeket, mert egyszerűen hozzá se tudtam nyúlni nyár óta a szakdogámhoz, pedig lassan a záróvizsgatételsor is kijön. Munkából rohanok suliba, rohanok edzeni, rohanok bevásárolni, rohanok haza tanulni, rohanok orvoshoz aztán hétvégén ennek van szülinapja ahhoz kell menni családozni és csak jajj. Hiszek benne, hogy könnyebb egyébként felelősséget vállalnom az egyetemi teendőimért mióta teljes állásban dolgozom. Valami bekattant. Valami bekattant és megfordult és megcsavarodott bennem és amikor hazaérek ezerszer több erővel vágok bele egy-egy fejezetbe és feladatba, mint mikor itthon ücsörögtem egész nap. Lelki szemeim előtt látom, hogy üvegkeretbe teszem azt az egyszem papírt a nappali közepébe és a haverjaim nézegetik és megpaskolnak aztán lenyomnak 20felest a torkomon, hogy megünnepeljenek. 

Találtam amúgy egy német magántanárnőt, aki átlagos áron dolgozik és tök profi, felkészült és még jó fej is, szóval elég szerencsés vagyok szerintem. Bár lehet túl komolyan vette amikor azt mondtam, hogy "Rekordidő alatt le kell nyelvizsgáznom és terheljen le amennyire tud én megcsinálok bármit csak legyen meg ez a sz*r." tekintve, hogy most állok neki a 40oldalnyi házifeladatnak és 20oldalnyi szónak amit feladott. Nade, tudjátok... pálma meg a növés. 

Jelenleg futkosok egész álló nap össze-vissza egy titkárságon, hogy mindenkinek tudjak valamit segíteni miközben lelki szemeim előtt a Suits-ból Donna tökéletes titkárnői viselkedését próbálom magamra rántani. 

Egy szó mint száz (se), egy kicsit elhavazott a munka meg a beilleszkedés, nagyon szar szerintem gyakornokként besimulni valahová, hiszen senki sem akar tanítani és mindenki biztos benne, hogy bármit ad a kezedbe azt te elbaszarintod. Jéj.

A mai kedvenc kérdésem az volt, hogy "És mit tudsz csinálni? Mit tanultál?" miközben a fejemben elhangzott egy üvöltés, hogy "SEMMIT, MERT EGY SEMMIREKELLŐ EGYETEMISTA VAGYOK A MAI OKTATÁSI RENDSZERBEN." 

Avagy passzív tanulás. Biztos vagyok benne, hogy az angolom sem azért jutott el idáig, mert bejártam angol órákra gimiben (igazából osztályzót tettem már 11-ben, aztán a könyvtárban toltam az emelteket, mert be se jártam) . Inkább a rengeteg olvasás, filmezés, sorozatozás, poénok, oldalak stbk böngészése hallgatása során szert tettem egyfajta passzív nyelvtudásra, amikor nem is tudtam, hogy mit jelent egy szó, tudtam milyen kontextusban helyezik el. Kényelmes volt ezzel élni egy idő után és nagyon megkönnyítette a dolgom.

A némettel az a gondom, hogy nem élvezem németül hallgatni, olvasni a dolgokat. Legalábbis egyelőre nem. De kényszerítem magam, mert a szavait soha nem fogom elsajátítani ha nem művelek valamit. Szóval ezentúl:

• újranézek sorozatokat amiket már láttam 5x magyarul, angolul ezúttal német szinkronnal, most épp Gilmore Girl maraton van, de nem volt jó döntés ezzel kezdeni, mert hadarnak a lányok és németül még parábban hangzanak, de nincs visszaút
• átállítottam a facebookot angolról németre (semmit nem találok b*meg)
• elkezdek német pop zenét hallgatni 

Bárkinek van hasonló trükka  tarsolyában szívesen várom, hogy tanult meg egy nyelvet amit kilökött a szervezete :D 

Egy mondat amit életem legszívósabb időszakában hallottam a középiskolás történelem tanárnőmtől. "Teher alatt nő a pálma." Ez a mondata velem van már vagy 5 éve. Mindig visszatekintek rá amikor nehéz időszak jön az életemben.

Eszméletlenül igaz egy mondás. Ha igazán sok a munkád, ha igazán megterheled magad, ha feszegeted a határaidat és ha a szokásos teljesítményeden túl kell teljesítened akkor mutatkozik meg igazán milyen ember vagy. Akkor kell IGAZÁN megmutatnod, hogy ki vagy és milyen fából faragtak.

Voltam MR-en és nem mutatott ki semmit, aminek azt hiszem örülnöm kellene, mert azt jelenti, hogy elenyésző az esélye annak, hogy a fejemben egy daganat növekszik és emiatt borult fel a hormonháztartásom. Ugyanakkor rémisztő is, mert azt jelenti, hogy fogalmuk sincsen mitől történt ez velem. A gyógyszeremhez legalább már hozzászoktam, a következő lépés az, hogy egy hónap múlva megnézzük reagált-e rá a szervezetem és lejjebb vitte-e azokat az értékeimet amik túl magasak voltak. Mióta szedem a vitaminokat és a gyógyszert kezdem úgy érezni, hogy visszatérek önmagamhoz és energikusabb vagyok és határozottabb amitől lepkéket tudnék fogdosni. 

Megkaptam a munkát amire célozgattam múltkor egyébként, ez azt is jelenti viszont, hogy reggel 8tól este 7ig mindennap dolgozom és tanulok és hazajövök szakdolgozatot javítgatni, németet tanulni és készülni az óráimra. Képzelhetitek mennyit fogok magammal foglalkozni ebben az időszakban: semmit. De akarom. Akarom a kihívást. Marketing asszistensz leszek egyébként és később megyek át pályázatírásra a cégnél ahová felvettek. Nos, hogy mit jelent a marketing asszistens azt ne kérdezzétek, mert én magam sem tudom mit akarnak ott rámsózni ezen a néven.. 

Furcsa egy érzés záróvizsgaidőszak előtt állni. Olyan, mintha újraélném az érettségi előtti futamot. Hamarosan lezárhatom az életem következő részét és ez egyben félelmetes és csodálatos érzés. 

Nem sokáig tudom művelni ezt a semmitcsinálás dolgot és már azt is szégyellem, hogy ennyiszer leírtam itt is, hogy jelenleg munkanélküli senkiházi egyetemista vagyok, ezért nekiálltam állást keresni. (Jó, eddig 3évből 2t végigdolgoztam az egyetemen, ami több, mint a semmi.) A vágyaim elvinnének oda, hogy multinacionális környezetben keressek állást és jelenleg még kapnék is, mert a munkáltatók úgy keresik a maradék hallgatói jogviszonyt is, mint Gombóc Artúr a fiókjában a maradék kockacsokoládét, de sajnos ezeknél mindig kiszabják, hogy min. fél évre várják a hallgatókat (ami érthető, csak nekem most nem felel meg). Nem szeretnék záróvizsga időszakban dolgozni, mert amellett, hogy befejezem az egyetemet még egy nyelvvizsgára is fel kell készülnöm németből, amit egy éve tanulok csak aktívan, ezért lehet nagyobb kihívás lesz, mint maga a záróvizsgám. Maradtak még tárgyaim is amikből decemberben vizsgáznom kell, még mindig be kell járnom 3órára és a szakdolgozatomat is le kell adnom, ezért nem szeretnék túl sokat vállalni ahogy beköszönt a tél. Szóval keresek valami lazább pár hónapos gyakornokságot. Legnagyobb eséllyel egy kisebb magyar cégnél vagy állami szervezetnél fogom ezt tölteni, de ha lesz újság mindenképp írok róla.

Az egész álláskeresési mizérián a párom pont pár hete ment keresztül, ezért gondoltam, hogy írok pár szót a folyamatról. Ha diák vagy nyert ügyed van, főleg ha több éves jogviszonyod van még, mert bárhová nevetve nulla tapasztalattal bejuthatsz és ha több évig ott szolgálsz iszonyú nagy adú lesz a kezedben. Nekem már máshogy alakult, de jótanácsként azt mondanám, hogy mindenképpen keressétek a lehetőséget gólyaként és helyezkedjetek el valahová. Én azt mondanám, hogyha emiatt csúsztok 1évet az is inkább nyereség, mint veszteség, mert mire kijutsz a munkaerőpiacra nem csak diplomád lesz hanem 2-3éves munkatapasztalatod amivel akár csoportvezetőként helyezkedhetsz el diplomával. 

A második legnagyobb aduász a kezedben az idegennyelvi tudásod, amit nem lehet eleget szajkózni. Az angol nem elég, tudnod kell mellé még egy nyelvet. Az én lehetőségeim is azért korlátozottabbak még, mert csak angolból van nyelvvizsgám. Az, hogy milyen nyelven beszélsz mellette, szerintem mindegy, mert már rengeteg cég képviselteti magát Magyarországon. Van aki azokat a nyelveket részesíti előnyben amit sokan beszélnek (német) és van aki a különlegesebbeket (francia, kínai). 

Eszközök amikkel élhetsz: Az előző munkahelyemen volt szerencsém látni több száz önéletrajzot amit beküldtek nekünk, és el kell mondjam baromi unalmas volt az összes szinte (europass, europass mindenhol). Ennél az oknál fogva én kotlottam egy napot azon hogyan módosítsam az enyémet, hogy szerencsétlen hr-es ne azt érezze amit én. Sikerült összekattintgatnom egy önéletrajzot Photoshopban aminek eddig elég jó volt a visszahangja, szóval gondoltam megosztom veletek 3 féle verzióban, ha valakinek tetszik töltse le és vigye és nyerje meg álmai állását vele azt kívánom. :] 

+ tipp: Nem tudom eleget leírni, hogy nektek a szosöl média bennszületteinek és legnagyobb influencereinek legyen már Linkedin fiókotok, mert annyi benne a lehetőség, mint égen a csillag. A profession jó, de nem minden. Ezek mellé tessék olvasni Karrier Blogokat, mint ez például, mert minél jobban fel vagy készülve annál magabiztosabban állhatsz ki. 

Az önéletrajz mintákat Photoshopban tudjátok megnyitni, átírni és azt javaslom, hogy pdf-ben mentsétek le, mert úgy szép és igényes és mindenhol elfogadják. 

Letöltési linkek Psd formátumban: első, második, harmadik