Képzeletben már elköltöttem. 

Mostanában ezek a minták nagyon bejönnek főleg most, hogy irodai feelinget keresek. Tudom, elég mainstream a stílusom, de hát ez van, tetszik ami tetszik. 

Mondanom se kell, hogy mennyire utálok mindent kövéren. Öltözködni, vásárolni, enni. Annyi dolgot megutáltatott velem, hogy az hihetetlen. Nem élvezem már ezeket. Amikor a sírás kerülget, mert lassan egy normális boltban sem találok gatyát és egyből a legnagyobb méret után kell nyúlnom vagy amikor régi érzésként egy kis izgalom és őrület fut a fejembe amikor meglátok egy ruhát ami iszonyatosan bejön, aztán elfordulok, mert tudom, hogy ha rám is jönne úgy néznék ki, mint egy sonkatekercs. Amikor látom, hogy valaki mennyire élvezi, hogy eszik én meg magamra kell, hogy szóljak naponta 2x kényszerből, hogy leüljek és szánjak rá 10 percet, hogy egyek. 

Szinte üvölteném néha amikor rámnéznek, hogy "Én nem mindig voltam kövér! Nem csak én tehetek róla! Nem tudok már mit tenni!" De még én magam is tudom, hogy ennek fele hazugság, mert megpróbálhatnék az árral szembe menni, a génjeimmel, a betegségemmel. Egyszerűen csak belefáradtam amikor nem láttam semmi eredményét. Feladtam. 

Feladtam?