Hiányzik a blogolás.

Amikor egy kicsit el vagyok veszve mindig rámtör a vágy, hogy kiadjam írásba a gondolataimat. Aztán elmúlik. Majd újra előtör. 

Everything gonna be alright just fine its gonna be a good life. Im a mess.

Men can be lazy, woman can't. 

*Juci el

Már a második héten túl. Csirke cukormentes kókuszyoghurttal kevert brokkolipürével, sonkával töltve fokhagymás sültrépával és hagymás kuszkusszal. 

A két hét apró büszkeségei:

• Ettek előttem Bigmacet és bár majdnem kikaptam az ember kezéből, nem tettem
• Voltam két gyorsétteremben - anélkül, hogy ettem volna bármit is ott
• A munkahelyen 2 hét alatt naponta 2 édességet utasítok el minimum
• Nem ittam semmilyen cukros löttyöt
• Szedtem a vitaminjaimat mindennap 

* Borzalmas belegondolni, hogy egyébként mennyi kísértéssel találkozunk napi szinten. Mindenhol ott van a méreg, amit nem kellene megenned vagy meginnod, de csak tömik. Ha másnak nem árt neked miért tenné? Ő is csinálja csinálnád te is nem? Mekkora taplóság visszautasítani a kis csokit meg ezt meg azt nem? Kövérkultúrában élünk. 

Nincs mese. Nemet kell tudni mondani. 

Az oldal kapott egy új blogfelületet, a régi bejegyzések ettől még ugyanígy elérhetőek persze. Cset nincs, viszont a hozzászólásokat újra engedélyeztem.