Az egyetlen amit tehetek, hogy próbálkozom. Mindig ezt tettem. Talán ha többet dolgozom, talán ha több időt fordítok rá, talán ha eléggé küzdök az elég. Annyira remélem, hogy elég.
*el vissza szakdogát írni, hiszen a könnyek a laptop billentyűzeten nem fogják befejezni a fejezeteket
Bocs az Edgar Allan Poe-os depresszív hangulatért a blogon asszem.
"The sad fact is that international politics has always been a ruthless and dangerous business, and it is likely to remain that way. Although the intensity of their competition waxes and wanes, great powers fear each other and always compete with each other for power. The overriding goal of each state is to maximize its share of world power, which means gaining power at the expense of other states. But great powers do not merely strive to be the strongest of all the great powers, although that is a welcome outcome. Their ultimate aim is to be the hegemon—that is, the only great power in the system."
Hát én esküszöm, hogy ha nem töltöttem heteket azzal, hogy erről a témáról könyveket, cikkeket, fórumokat böngészek akkor semmivel. De mindig ugyanazzal a dologgal találkoztam, ami a következő jó tanács, figyeljetek: "Ne hagyjátok az utolsó hetekre, kezdjétek meg a kutatást 2-3hónappal előtte." Képzeljétek el a szitut, hogy két héttel a leadás előtt macinaciban 3napos koffeintúladagolással ülök a legmélyebb depresszióban a székemben miközben azon gondolkozom, hogy valaha bárki, hogy tudott 3év tanulás után egy ilyen szakmai dolgot kiadni a kezéből és, hogy el kéne mennem inkább egzotikus táncosnak. Tehát: Nem volt valami jó tanács. Végül, mert nem teljesítettem még 2-3tárgyat maradok egy félévet és "elszemeztereztem" a szakdolgozatot, mert bár összehoztam 30oldalnyi valamit úgy döntöttem, hogy azt soha nem akarom, hogy bárki elolvassa olyan értékelhetetlen. Tehát, rewind, elkezdtem újra dolgozni a szakdolgozatomon ezen a nyáron.