A diploma megszerzése egyfajta gáttá is vált az életemben. Képtelen vagyok elereszteni magam és leengedni a figyelmem. Évek óta. Tudjátok mit tesz ez az emberrel? Ezért szoktam mondani, hogy lelkileg össze tudja roppantani az embert az egyetem. 

Játszom pár órát a gépen és eszembe jut a sok kötelesség és felelősség és teendő és abba kell hagynom, mert képtelen vagyok folytatni azután. 

Megnézek pár videót arról, hogy milyen jópofa módokon lehet itthon növényeket termeszteni akár panelban is szépen, aztán eszembejut, hogy amíg albérletben élek és nincs stabil életvitelem és ennél sokkal fontosabb dolgaim vannak - egyszóval nem termesztek növényeket.

Beszélgetünk a haverokkal arról, hogy a párom az elkövetkezendő időkben lehet, hogy megkér. De tudom, hogy nem következhet be ez a szakasz az életünkben amíg le nem diplomázom (már beszéltünk róla régebben, hogy nyilván akkor tesszük meg a következő lépést ha mindketten teljes állásban dolgozunk), szóval elhessegetem a gondolatot. 

Elegem van a testemből és most, hogy a gyógyszert elméletileg letehetem (bár még nem mindenkitől szól ez a visszajelzés) elméletileg le kell, hogy tudjak fogyni. Amit alig várok és annyira szívesen nekikezdenék és már így is sokat javítottam a kajálásomon az elmúlt pár hétben, de akkor sem tudom elkötelezni magam teljesen mellette amíg nincs időm eljárni edzeni és főzni magunkra. Amire a suli miatt nincs időm. Újabb dolog amit nem csinálhatok amíg le nem zárom ezt. 

Ha eszembe jut bármilyen kérés vagy komolyabb beszélgetés amit apukámmal ejtenék eszembejut, hogy nem vesz még mindig komolyan, mert nem raktam le neki az asztalra a diplomám. 

És most is, amikor írom ezt a panaszlevelet magamnak ostromolja folyamatosan, mint egy falat, az agyamat a gondolattömeg, hogy ehelyett is tanulhatnék és készülhetnék és foglalkozhatnék a felelősségeimmel. Nem igazán tudom elmagyarázni, de olyan mintha az életemre valaki tett volna egy hatalmas STOP táblát és bármi amit élvezek a túloldalán van. 

Meg fogok bolondulni, ha még nem tettem. 

Új dizimizi is van ám, amolyan hibáskészletes csapongó, mint amilyen én mostanában. Szeretem ha tükrözi a blog az érzéseimet. 

Avagy passzív tanulás. Biztos vagyok benne, hogy az angolom sem azért jutott el idáig, mert bejártam angol órákra gimiben (igazából osztályzót tettem már 11-ben, aztán a könyvtárban toltam az emelteket, mert be se jártam) . Inkább a rengeteg olvasás, filmezés, sorozatozás, poénok, oldalak stbk böngészése hallgatása során szert tettem egyfajta passzív nyelvtudásra, amikor nem is tudtam, hogy mit jelent egy szó, tudtam milyen kontextusban helyezik el. Kényelmes volt ezzel élni egy idő után és nagyon megkönnyítette a dolgom.

A némettel az a gondom, hogy nem élvezem németül hallgatni, olvasni a dolgokat. Legalábbis egyelőre nem. De kényszerítem magam, mert a szavait soha nem fogom elsajátítani ha nem művelek valamit. Szóval ezentúl:

• újranézek sorozatokat amiket már láttam 5x magyarul, angolul ezúttal német szinkronnal, most épp Gilmore Girl maraton van, de nem volt jó döntés ezzel kezdeni, mert hadarnak a lányok és németül még parábban hangzanak, de nincs visszaút
• átállítottam a facebookot angolról németre (semmit nem találok b*meg)
• elkezdek német pop zenét hallgatni 

Bárkinek van hasonló trükka  tarsolyában szívesen várom, hogy tanult meg egy nyelvet amit kilökött a szervezete :D 

Amiket jó lett volna tudnom amikor egyetemre mentem

01. A hírekkel ellentétben rengeteg egyetemnek van még minimum átlaga amit el kell érned ahhoz, hogy egyáltalán elmehess záróvizsgázni a 3.éved végén, ez ha szerencséd van 2 vagy 2,5, de lehet akár 3 egész is. Ez általában azt jelenti, hogy a KÖTELEZŐ tárgyaid súlyozott átlagát veszik (magyarán minél több kredites tárgy, annál inkább számít a jegy) tehát nem éri meg 3mas alatt teljesíteni sok tárgyat, mert következményei lesznek. 

02. Hallgass a felsőbbévesekre, figyeld őket, zaklasd őket, ugyanakkor ne felejtsd el: Attól még, mert neki easy peasy volt a vizsga, lehet, hogy neked nem lesz az (mert pl jobb képességű). Attól, hogy nála a vizsgakérdések ugyanazok voltak, mint előtte, lehet nálad változtatnak. Készülj fel mindenre! Tapasztalat. 

03. Senki sem figyeli ki ül be az előadásokra és nagyon sok szak nem is arról szól amiről te először gondolnád. Keress akár ismeretlenül meg egy embert aki tudod, hogy arra az egyetemre és arra a szakra jár ahova felvételiznél és ülj be egy előadására mellé. (Szerintem nincs aki ne segítene ebben) és nézd meg tényleg érdekel-e még a téma. 

Van még, nyugi!